„Pecsét került a Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozatára: ezzel bizonyossá vált, hogy – Nyíregyháza után – újabb vidéki városban alakul önálló színház. A zalaegerszegi társulat megszervezésével és a művészeti munka irányításával – a Művelődési Minisztérium jóváhagyásával – Ruszt Józsefet bízták meg" – így kezdődött a Népszava híradása 1982. május 7-én. Jól jelzi a kor tömegtájékoztatásának helyzetét, hogy a pecsétet valószínűleg már jóval korábban ráütötték a papírra, hiszen Ruszt Józsefet március 1-jén nevezték ki a zalaegerszegi Állandó Színház megbízott igazgatójának. A direktor hamarosan társulatot szervezett, s a város vezetőivel megállapodott abban, hogy a Szakszervezetek Művelődési Házából átalakított új színház hivatalos átadásáig a Városi Művelődési Központban, és más játszóhelyeken tartanak előadásokat.

A zalaegerszegi színház alapításának körülményei, a színház szervezeti egységeinek felépítése, a művészeti koncepció kialakítása, a közönség nevelése/szervezése, a bemutatók fogadtatása, a város és a színház együttélésének alakulása – mind olyan kérdések, melyek nemcsak Ruszt József rendezői, színházvezetői elképzeléseit szemléltetik, beszédesenvallanak a vidéki színjátszás helyzetéről, a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájáról, a késő Kádár-korszak vidéki társadalmáról.

A kutatás elsősorban a színház megteremtésének körülményeit igyekezett minél alaposabban feltárni, hogy a legendák helyett levéltári források igazítsák el az érdeklődőket arról, milyen fórumokon, kiknek a bevonásával zajlott az alapítás. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában fellelhető dokumentumok feldolgozása mellett a színház alapító tagjaival, az igazgatókkal és politikusokkal készített oral history interjúk élettel töltik meg az iratokban található száraz adatokat, megerősítik vagy cáfolják a színháztörténészek feltevéseit, következtetéseit. Az alapkutatás megkísérelte rendszerezni a forrásokat. Elkészült az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeiben található fényképek, mozgóképfelvételek, újságcikkek adatbázisa, a műsorfüzetek digitális kópiái. A projektben részt vevő kutatók (Csiszár Mirella, Nagyné Mandl Erika, Tucsni András és Gajdó Tamás) számba vették a MNL Zala Megyei Levéltárában és a Hevesi Sándor Színház archívumában található iratokat, fényképeket, előadás-felvételeket; katalógus készült a színházi könyvtár szövegkönyveiről. A Göcseji Múzeum vállalta, hogy a gyűjteményében található plakátok és szóróanyagok digitális másolatát rendelkezésünkre bocsátja.

Külön köszönjük azoknak a segítségét, akik a kutatást támogatták:
Besenczi Árpád, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója
Salamon Emőke, Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti titkára
Kaján Imre igazgató és Béres Katalin munkatárs, Göcseji Múzeum
Molnár András igazgató és Erős Krisztina munkatárs, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára
Köszönjük a Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. munkatársainak, hogy lemásolták a színház alapításának évfordulójára készült műsorokat.